Egyvágtában rögzített lemez, utómunkálatok nélkül. Egyensúlyozás valahol az ambient, click'n'cuts és melodikus popularitás határmezsgyéjén, persze mindez az improvizáció felügyelete alatt, s anélkül, hogy ezek bármelyikének letisztult formája önállóan, pusztán csak magamutogatóan megszólalna. A „dalok” mindenesetre cseppet sem mézes-mázasak, nem uralja őket a sokszor zavaró, unalomig fokozott klikkelés, s még véletlenül sem fekszenek föl a hosszan kitartott hangok ragacsos varázsszőnyegére. Épp csak annyit tesznek, hogy a figyelmünket fenntartsák, hogy egy darab végére, akár azt is el lehessen feledni, miből is keletkeztek. Minden, ami szól laptoppal feldolgozott. S ha csak arra gondolunk, hogy egy mérőlemez sípolástól milyen rövid is az út egy teljes valójában meg nem mutatott kompozícióig, akkor máris megérte.

Újabb arcok, akik a glitch-pop világában (is) keresik a boldogulást - azonban azokkal ellentétben, kiknél már-már stílussá, kikerülhetetlen védjeggyé érett a hangfeldolgozás és zenekomponálás e kétségtelenül jópofa vállfaja, addig a tu m' ízig-vérig meg tud maradni a maga improvizációs technikája mellett úgy, hogy közben végeredményként mégis valami popos attitűd szüremlik le.

Az ember még azt is képes lenne belehallucinálni e történésekbe, hogy mindez gyógyító erejű (ha más nem hát a felismerések sorozata). Néha pont a mechanikus utcai zenék, a verkli szimfóniák reverz világa, repetitív bája az, amit e lemez áraszt magából.

(Istenem, csak ez az egy az egyben R.D.J. „Selected Ambient Works II”-ére emlékeztető motívum ne lenne itt a 6. trackben.)